A hőszigetelés télen bizonyos esetekben lehetséges, máskor viszont nem tanácsos belevágni. Nézzük meg részletesebben, hogy milyen időjárási szempontokat érdemes figyelembe venni a hőszigetelés során.
Lehetséges a hőszigetelés télen?
Ha egy mondantban szeretnénk összefoglalni: a födémet tudjuk télen szigetelni, a tetőt is, abban az esetben, ha a padlás felől hozzá lehet férni a tetőszerkezethez vagy száraz idő van. A homlokzatot és a lábazatot azonban nem javasolt addig szigetelni, amíg a hőmérséklet nincs stabilan (tehát éjszaka is) 5 celsius fok fölött. Ennek oka, hogy a ragasztáshoz, illetve a színezéshez vizes technológiákat kell alkalmazni (akárcsak a betonozáshoz, vakoláshoz), az anyag végső kialakulásához a ragasztónak, vakolatnak, betonnak “meg kell kötnie”, vagyis a víznek el kell távoznia az anyagból. Minél alacsonyabb a hőmérséklet, minél közelebb van az 5 fokhoz (vagy a nullához), annál lassabban fog ez kötési a folyamat megvalósulni. Lehet ugyan különböző adalékanyagokkal “gyorsítani” a kötést, de csodákra nem érdemes számítani.
Milyen időjárás szükséges a tetőszigeteléshez, födémszigeteléshez?
A tetőszigetelési munkálatokat abban az esetben, ha a padlás felől hozzá lehet férni a tetőszerkezethez, az időjárástól függetlenül is elvégezhetjük, hiszen a tető megvédi a szigetelőanyagot a csapadéktól és mivel a homlokzati szigetelés ragasztási, színezési munkáival szemben a tetőszigeteléshez nem szükséges vizes technológiát alkalmazni. A purhabos szigetelésekről télen mindenképpen le kell mondanunk, mert a purhab érzékeny a hőmérsékletre, de az ásványgyapot szigetelésekkel nincs ilyen gond.
A födémszigetelést is elvégezhetjük télen, ez azért jó hír, mert akár a fűtési szezon kellős közepén rengeteget javíthatunk az épület szigetelésén, energiahatékonyságán és ez különösen a jelenlegi energiaárak tükrében nagyon jól fog jönni.
Milyen időjárás kell, ha a homlokzatot szigetelnénk?
A homlokzati szigetelés esetében a munkafolyamat során több alkalommal szükség lesz vizes technológia alkalmazására. A ragasztás és a festés is vizet igényel, viszont ahhoz, hogy a felület megkapja végső formáját és esztétikáját, a víznek el is kell távoznia. Erre szokták azt mondani az építőiparban, hogy 5 celsius fok alatti hőmérséklet esetén nem lehet ezeket a munkákat elvégezni.
Azonban van itt egy fontos tudnivaló: nemcsak a levegő hőmérsékletének kell 5 fok felett lennie, hanem annak az anyagnak is, amire felvisszük mondjuk a ragasztót és a ragasztónak is legalább 5 fokosnak kell lennie (nem jó, ha előző éjjel megfagyott a garázsban a szigetelőanyag ragasztója, vagy ha a falfelület még nem melegedett át kellőképpen). Vagyis ha a szakember nem akar még nekiugrani az eps lapok felragasztásának, amikor délelőtt tízkor épp eléri a hőmérő higanyszála a bűvös 5 fokos határt, annak lehet, hogy további hőtechnikai okai vannak, meg kell várni, hogy a falfelület is elérje az áhított hőmérsékletet.
És ami még fontos lehet: nemcsak a ragasztás / festés alatt kell 5 fok feletti hőmérséklet ezeknek az anyagoknak, hanem a megkötés, száradás során is. Ez 12-24-36 óra is lehet. Vagyis nem elég, hogy egy téli héten napközben 5-6 fok van, szükség lesz arra is, hogy napokon, heteken keresztül éjjel és nappal meglegyen ez a hőfok, különben nem számíthatunk hatékony eredményre. A kötési idő alapesetben (mondjuk egy homlokzati szigetelőanyag ragasztásánál) 1,5 nap, ám ahogy a hőmérséklet csökken és az 5 fok felé tendál, drasztikusan nőni fog a kötési idő.
A másik időjárási összetevő, ami jelentősen növelheti a kötési időt, a páratartalom, hiszen a levegő nem fogja tudni felvenni a vizes technológiával kivitelezett ragasztásból a vizet. Minél magasabb a páratartalom, annál lassabban fog megkötni a ragasztó, így egy ködös, párás későőszi, kora téli időszakban akár több hétre is szükség lesz, hogy megkössön a ragasztás vagy a homlokzati színezés. És ez nemcsak amiatt problémás, mert kitolódik a beruházásra szánt idő, hanem azért is, mert amíg nem kötött meg a festék, egy eső vagy a hajnali pára könnyen kimoshatja, tönkreteheti a festékanyagot, így kezdhetjük elölről a műveletet.
Miért problémás a vakolatfesték használata télen?
Az eps lapok ragasztásánál még áthidalható ez a probléma, de a homlokzati vakolatfestékből kioldódó pigmenttel nehéz mit csinálni, a fal foltos marad.
Az építési munkálatok sajnos gyakran elhúzódnak, ráadásul az időjárás is eléggé kiszámíthatatlan. A hőmérséklet alakulását nagyjából be lehet lőni előre, de azt, hogy mekkora lesz a páratartalom és mikor mennyi csapadék érkezik, már nehezebb pontosan megjósolni. Márpedig a még meg nem kötött homlokzati vakolatot pl. lemoshatja egy alaposabb eső. Fel szokott merülni a kérdés, hogy milyen munkafolyamatnál érdemes abbahagyni a homlokzati szigetelést, ha jön a rossz idő, nekünk pedig fel van állványozva a homlokzat, zajlanak a szigetelési munkálatok. Az nem jó, ha a szigetelőanyagot csupaszon, csak felragasztva éri a nedvesebb, cudar idő. Valamilyen felületvédelmmel lássuk el az eps-lapokat, úgy egy telet kihúz a felragasztott szigetelőanyag. De 3 hónapnál tovább ne maradjon bevakolatlanul a szigetelőanyag. Azonban akkor, ha látjuk, hogy a szigetelési munkálatok biztos belenyúlnak a hidegebb, csapadékos időbe, halasszuk inkább tavaszra, amikor már várhatón jobbak lesznek az időjárási viszonyok.
Hőszigetelés télen: mikor éri meg belevágni?
A téli hőszigetelésbe akkor érdemes belevágni, ha kifejezetten a tetőt vagy a födémet szeretnénk szigetelni. Ebben az esetben a legcélszerűbb fújható szigetelést választani, mert akár 1-2 nap alatt hatékonyan, rés- és hulladékmentesen szigetelhetjük le az egyik legnagyobb hőveszteségért felelős felületet. Miután kész a téli szigetelés, hamar meglátszik a fűtésszámlánkon a beruházás eredménye. Nyáron pedig jelentősen kevesebbet fogunk költeni az épület hűtésére.
Hőszigetelés télen: a külső hőmérsékleten kívül mire kell figyelni?
A homlokzati szigetetelés esetében a félbehagyott szigetelési munka több veszélyt is rejteget. A csupaszon felragasztott eps / xps lapoknak nemcsak a csapadék és a magas páratartalom tesz rosszat, hanem az uv sugárzás is. Egy téli szezon alatt jelentősen rongálódhatnak ezek a szigetelőanyagok, igaz, hogy csiszolással némileg javíthatunk ezen, de a legcélszerűbb egy lendülettel, tavaszi, nyári időszakban elvégezni a homlokzat és a lábazat szigetelését.
