Mi a hőszigetelés célja, milyen megoldások vannak rá, mennyibe kerül? Milyen tényezőket kell alaposan átgondolni előtte? Cikkünkben ezeket ismertetjük.
Mi a hőszigetelés célja?
Az építési tevékenység már az első fejlett civilizációk megjelenése előtt létezett, mégpedig azzal a céllal hogy az ember hajlékának védelmet biztosítson, vagyis elszigetelje magát környezetétől. Az épületeknek korábban is az volt a funkciója, hogy megvédje lakóját különféle hatásoktól, az időjárás viszontagságaitól, a kedvezőtlen külső hőmérséklettől, azaz a téli hidegtől illetve a nyári melegtől.
A földbe vájt lakóháztípusok, barlangházak hosszú évezredekig fennmaradtak és az emberiség lakhelyéül szolgáltak, mivel kivitelezésük egyszerű és olcsó volt, megfelelő védelmet tudott nyújtani lakói számára a vadállatok elől, egy esetleges rabló hadjárat során felégetni sem lehetett. Ezek az épületek hőszigetelési szempontból is előnyösek voltak, hiszen télen könnyen be lehetett őket fűteni, nyáron pedig kellemesen hűvös belső klímát biztosítottak lakóik számára, kihasználva a szerkezet nagy tömegének köszönhető hőtároló képességét. A vastag földborítás következtében a külső hőmérséklet változások hatása a belső térben kevéssé volt érzékelhető, ezáltal megfelelő hővédelmet nyújtott
A görög lakóházaknál a tájolással és a tetőszerkezet kialakításával védekeztek nyáron a meleg, télen a hideg ellen. Az északi oldalon nem, vagy csak alig voltak nyílászárók, és a falat vastagra építették, ezáltal biztosítva a hőszigetelést a hideg északi szél ellen. A görögök ismereteit az ókori rómaiak is átvették és továbbfejlesztették, a rómaiak már ismerték az üveget is, és használták is a nagy üvegfelületeket az épületetek hőtárolásának fokozására.
Hosszú éveken át nem foglalkoztak az épületek hőszigetelése problémakörrel. A vastag tégla- és vályogfalak elegendőnek bizonyultak az akkori viszonyoknak megfelelően. A középkorban a gyakran előforduló tűzesetek miatt foglalkoztak többet az épületek tűzvédelmével, a hőszigetelés nem volt különösebb szempont.
A 19. század második felében vetődtek fel az első hőszigeteléssel kapcsolatos kérdések is. A gazdasági visszaesések, az ingadozó energiaárak, a növekvő energiafogyasztás továbbá a lakóépületek belső komfortjának javítása mind lendületet adtak a hőszigetelés mint szempont előre törésének.
Az épületek hőszigetelése az 1970-es-80-as években kapott egyre nagyobb jelentőséget. A növekvő energiaárak, és az energiahordozó készletek kimerülése, valamint a széndioxid kibocsátás csökkentése miatt mind egyre kiemeltebb figyelmet kapott az épületek megfelelő szigeteltsége.
A hőszigetelés jelentősége
Jogi szabályozások és gazdaságossági megfontolások késztetnek minket épületeink energiafogyasztásának csökkentésére. Nem csak energia és költségmegtakarítást érhetünk el a hőszigeteléssel, hanem környezeti értékeinket, a Földet is óvjuk. Az energiafogyasztás környezetszennyezéssel jár, ugyanis a felhasznált energia jelentős részét fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz) elégetéséből nyerjük, melynek következtében üvegházhatású gázok (szén-dioxid) kerülnek a légkörbe. Az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedése miatt intenzívebbé válik az üvegházhatás, a Föld kevesebb hőt tud kisugározni a világűrbe, ami globális felmelegedést és klímaváltozást okoz.
A háztartások által felhasznált energia a teljes energiafelhasználás legnagyobb hányadát (29%) teszi ki, még az ipar és a közlekedés is valamelyest elmarad tőle. Azt is megfigyelhetjük, hogy egy átlagos háztartás energiafogyasztásának túlnyomó részét (75%) a fűtési energia jelenti, a többi (világítás, elektromos berendezések, főzés, meleg víz, informatika és telekommunikáció) ehhez képest elenyésző.
Ha hőszigetelésben gondolkodunk, akkor több cél is lebeghet a szemünk előtt, de vegyük sorra a legfőbbeket:
- energiatakarékosság költségmegtakarítási céllal
- energiatakarékosság környezetvédelmi célzattal
- komfortérzet növelés – nyáron ne kapjunk hőgutát, télen ne fázzunk
- penészesedés
Milyen előnyökkel jár a megfelelő hőszigetelés, milyen károkat okozhat a hiánya?
Vegyük sorra a megfelelő hőszigetelés előnyeit, és azt, hogy milyen hátrányokkal jár ha nem rendelkezünk ilyennel:
Energiamegtakarítás
Egy átlagos, hőszigeteletlen lakóépület külső homlokzatán a teljes hőveszteség 30-40%-a, tetőszerkezetén 20-30%-a, talajon fekvő padlóján 10-15%-a valamint a nyílászárókon keresztül pedig 15-25%-a jelentkezik. Nem nehéz elképzelni, hogy hőszigeteletlen ház esetén a fűtés által felmelegített levegő nagyon hamar az utcán köt ki.
Költségmegtakarítás
A ház hőszigetelésével nemcsak a télen, a fűtési költségeink csökkenthetőek, hanem nyáron a hűtési költségeink is. Télen magas fűtésszámlával szembesülünk, nyáron magas villanyszámlával. Tudta, hogy a hűtés háromszor annyi energiát emészt fel mint a fűtés? A megfelelő hőszigeteléssel kevesebbet fogjuk használni a klímát, a megfelelő árnyékolás és szigetelés együtt nyáron akár 5-7 °C-kal is csökkentheti a lakások belső hőmérsékletét. A hőszigeteléssel jelentősen csökkenthetjük rezsiköltségeinket.
Időtállóbb szerkezet
Az épület értéke megnő, óvjuk az épület szerkezetét, szilárd, az időjárás hatásainak tartósan ellenálló bevonatot kap az épület. Hőszigeteléssel esztétikus homlokzatot kapunk, a tetőszerkezet élettartamát is megnöveljük.
Jobb komfortérzet
A legkézenfekvőbb érzet nem megfelelően hőszigetelt épület esetén, hogy állandóan megy télen a fűtés, de amint leáll a kazán szinte azonnal hideg lesz, nem tartja meg az épület a meleget. Süt a falakból a hideg, éjszaka szinte felöltözve kell aludni, és így is előfordul, hogy fázik a fej, a fül, minden ami kilóg a takaró alól. Nyáron a klímát kell szinte folyamatosan üzemeltetni, már az első melegek megjelenésekor amikor 25 fok fölé megy a hőmérséklet, felmelegszik az épület, és elviselhetetlen lesz a meleg. A nem megfelelően hőszigetelt ház jele például az állandó huzat érzet is, annak ellenére hogy zárva vannak a nyílászárók.
Környezettudatosság
Az energia megtakarításának egyik fő mozgatórugója lehet a környezettudatosság. A klímaváltozás, a környezeti problémák, a széndioxid-kibocsátás mind rámutatnak az energiahatékonyság kérdésére. Az energiafelhasználás és a CO2-kibocsátás nagy részéért az épületek a felelősek, ezért e ponton kell tennünk valamit. Az egyik legjobb megoldás a megfelelő hőszigetelés.
Penészesedés, egészségügyi problémák, allergia
Sok esetben egy kevésbé fontosnak tűnő szempont is szóba jöhet, mégpedig a penészesedés megakadályozása. A hőhidak, szerkezeti problémák miatt sok esetben fordulhat elő, amit utólag másképp nem tudunk megoldani, csak hőszigeteléssel.
Mikor jelenik meg a penész?
- Főleg télen, a kevesebb szellőztetés és a magas páratartalom miatt a háztartásokban visszatérő probléma a megjelenése és térhódítása. Ez nem csak kellemetlen és a komfortérzetet csökkenti, hanem komoly egészségügyi kockázatot is rejt magában.
- Nyílászáró csere után. Az eddig kevésbé jól záródó ablakok lecserélésével, amikor el tudott távozni a nem szigetelt nyílászárókon keresztül a pára, most ez bennreked az épületben. Az ideális 40-60%-os páratartalom helyett a 70-85%-os páratartalom miatt csorogni kezd az ablakokon a pára, és a vizsgálatok szerint akár 3-4 nap magasabb páratartalom is elég, hogy megtelepedjen az otthonunkban, ha számára ideálisak a körülmények.
- Homlokzati hőszigetelés után. Hazánkban az ára miatt igen elterjedtek a polisztirol vagy más néven hungarocell homlokzati hőszigetelések. A hungarocell bezárja a párát az épületbe, nem tud eltávozni, így máris kész a táptalaj a penésznek. Ezzel tulajdonképpen egy zacskót húzunk a házra ha nem gondoskodunk a ház tudatos és rendszeres szellőztetéséről és az nem tud kiszellőzni. Ez különösen akkor igaz, ha új épületnél, közvetlenül, az építkezés után vágunk bele a ház hőszigetelésébe. Gondoljunk bele, az építkezésnél mennyi nedvességet viszünk be a szerkezetbe, a betonozással, a habarccsal, a ragasztóval, a festékkel stb. Ezeknek mind ki kell száradni és azzal a nedvességgel is számolnunk kell.
- Ha tartósan többen tartózkodunk az épületben. Az emberek természetes életvitelüknél fogva folyamatosan párát termelnek, sőt légzésünk során mi magunk is jelentős mennyiségű párát termelünk. Rengeteg nedvesség keletkezik főzéskor, mosáskor, a teregetésről nem is beszélve. A felszabadult pára pedig a legkönnyebben azokon a falfelületeken tud lecsapódni, amelyek felületi hőmérséklete alacsony.
Milyen problémákat okozhat?
A penész nem csak az elhanyagolt otthonok kellemetlen vendége. Igazából bárhol felütheti a fejét. Szerencsére lehet ellene védekezni, és van egy olyan terület, amit ha „rendbe teszel”, akkor jó eséllyel nem nálad fognak tanyát verni a penészspórák. A nem megfelelő páratartalom a legóvatosabb becslések szerint is egy igen komoly hányadát érinti az ingatlanoknak. Egy egyszerű páratartalom mérő nagy segítségünkre lehet az otthonunkban uralkodó klíma kontrollálásában. Nagyon sokan meglepődnének, ha vinnénk nekik egy páratartalom mérőt, és az gyorsan a vörös (veszélyesen magas) tartományba kerülne.
A magas páratartalom leginkább a nem megfelelően fűtött és szigetelt ingatlanokban fordul elő. Ez a kettő természetesen összefügg. Egy jól szigetelt otthonban a fűtés is hatékonyabb, és nem utolsó szempontként, olcsóbb.
A magas páratartalom miatt nemcsak a falakon, de akár a bútorokon is megtelepedhet, károsítva azokat.
Hazánkban évről évre egyre több asztmás, allergiás megbetegedést diagnosztizálnak. Sokan tévesen azt gondolják, hogy mindent a külső környezeti tényezők számlájára írhatnak, pedig a valódi gondot az otthonok egészségtelen levegője, azon belül is a penészgomba masszív jelenléte jelenti.
A kinti levegőben felgyülemlő szennyeződések nyilván szintén hozzájárulnak a légúti megbetegedések számának növekedéséhez, de az biztos, hogy a valódi problémát otthonunk levegőjének állapota jelenti. Az otthonunkban töltjük életünk nagyobb részét, így nem mindegy milyen levegőt szívunk be. Ahol penész van, ott az asztmás, allergiás betegségek fokozódhatnak, a légúti megbetegedések pedig lassabban gyógyulhatnak.
Milyen hőszigetelési technikák vannak, hogyan válasszunk közülük?
A hőszigetelési típusok közül különböző paraméterek mérlegelésével választhatunk. Figyelembe kell vennünk, hogy mit szeretnénk hőszigetelni, milyen felületről van szó, homlokzatról, tetőről vagy aljzatról. Függ az épület állapotától, a prioritási listánktól, a pénztárcánktól és a lehetőségeinktől. Felújítás előtt érdemes egy felújítási sorrendet is felállítani, megtervezni az energetikai korszerűsítés lépéseit.
Vegyük át a legelterjedtebb hőszigetelési módszereket a teljesség igénye nélkül.
Polisztirol hőszigetelés
A polisztirol széles körben elterjedt a környezetünkben használt műanyagok között. Habosított formája, a hungarocell hőszigetelő anyag, amely az építőanyag-iparban meglehetősen elterjedt és kedvelt.
Hogyan működik ez a hőszigetelési technika?
A polisztirol hőszigetelő lapokat mechanikusan rögzítjük a kívánt felületre. Elsősorban homlokzati hőszigeteléseknél nagyon elterjedt, mivel könnyen lehet vele dolgozni és költséghatékony módszer. Ragasztással és dűbelezéssel rögzítik a homlokzatra. A lábazati szigeteléseknél egy erősített, a nedvességnek ellenállóbb polisztirol lapokat alkalmaznak. Megfelelően kivitelezett rendszer esetén hosszú élettartamra számíthatunk.
Egy családi ház szigetelésének ára akár több millió forint is lehet.
Ha a hőszigetelő rendszer minden tagját előírásszerűen beépítjük, akár 10 éves gyári garanciával is számolhatunk a rendszer elemeire. Ez persze gyártótól és terméktől is függ.
Hungarocell/polisztirol szigetelés előnyei:
- jól hőszigetel
- súlya kicsi, könnyen szállítható
- könnyen alakítható
- egyszerű a beépítése
- költséghatékony megoldás
- szinte valamennyi falszerkezetre alkalmazható
- terhelhető és lépésálló kivitelben is elérhető
Hungarocell/polisztirol szigetelés hátrányai:
- párazáró
- tartós napfény hatására a szigetelés felszíne megsárgulhat
- a szerves oldószerek károsítják
- ha nincs befedve szakszerűen, akkor tűzveszélyes lehet
- gyenge a hangszigetelő képességük
- merev, sérülékeny, könnyen törik
- hézagmentes rögzítésük szakértelmet kíván, hogy ne keletkezzenek hőhidak
- a polisztirol lapokat pihentetni kell, a gyártást követően még kb. 90 napon át zsugorodnak, ha nem várjuk ki ezt az időt, akkor a homlokzaton fog összemenni, réseket, hőhidakat és ezáltal komoly műszaki károkat képezve
Grafitos polisztirol hőszigetelés
A grafitos polisztirol hőszigetelések fokozottabb hőszigetelő képességgel bírnak mint a hagyományos fehér hungarocell szigetelőanyagok. Paramétereikben hasonlítanak a sima, fehér polisztirol szigetelőanyaghoz, de ugyanabban a vastagságban mintegy 20%-kal jobb hőszigetelő képességgel bírnak. Főleg homlokzati szigeteléshez használják.
Kőzetgyapot szigetelés
A kőzetgyapot szigetelés drágább, de tartósabb megoldás mint a polisztirol. Szintén rögzítéssel helyezik az egyes felületekre. Elsősorban homlokzatra, lapostetőkre, magastetőkre, padlók és válaszfalak szigetelésére ajánlott. A kőzetgyapot remek hőszigetelő anyag, rendkívül tartós, akár az épület élettartamáig megőrzi a hatékonyságát.
Kőzetgyapot szigetelés előnyei:
- nem éghető, a tűz terjedését megakadályozza
- rugalmas, az alapfelület esetleges egyenetlenségeit könnyebben viseli
- kiváló hangszigetelő tulajdonságokkal bír
- nem zsugorodik
- tökéletesen páraáteresztő, így biztosítva az épület légzését
- víztaszító
Kőzetgyapot szigetelés hátrányai:
- drágább mint a polisztirol
- merev, az alakját kevésbé tartja meg
- hasonlóan az üveggyapothoz belégzése veszélyes
- porzik és szúr
- a kőzetgyapot felrakásánál több ragasztót kell használnunk
Üveggyapot szigetelés
Az üveggyapot a világon a leggyakrabban használt szigetelőanyag típus. Kiváló hőszigetelési paraméterekkel rendelkezik, az ásványgyapotokra jellemző tulajdonságokkal. Az üveggyapot kedvezőbb áron közel azonos minőséget biztosít, mint a kőzetgyapot. A rugalmasság, a könnyen kezelhetőség és az ár mind az üveggyapot mellett szólnak.
Leggyakrabban tetőterek és padlásfödémek, oldalfalak, álmennyezetek szigetelésére használják. Tartós, élettartama hosszú. Gazdaságos hőszigetelő anyag, remek ár-érték aránnyal.
Üveggyapot szigetelés előnyei:
- jó hőszigetelő képességgel bír
- nem éghető
- könnyű vele dolgozni
- használata egyszerű, rugalmas, könnyen vágható
- kiváló páraáteresztő képességgel bír
- könnyű, nem terheli meg a szerkezetet
- olcsó
Üveggyapot szigetelés hátrányai:
- nem lépésálló
- a víztől óvni kell, ha átázik akkor veszít a hőszigetelő képességéből miután kiszáradt
- szúr
Fújható szigetelések
Legfőbb alkalmazási területeik a padlásfödémek, tetőterek, borított fafödémek, rések, zugok, könnyűszerkezetes házak oldalfalai, födémjei.
A fújható szigetelésekben rengeteg féle szigeteléssel találkozunk mint például
- üveggyapot
- kőzetgyapot
- polisztirol gyöngy
- cellulóz
- purhab
- kender
- farost stb….
A fújható szigetelések óriási előnye a hagyományos szigetelésekhez képest, hogy
- résmentes szigetelést nyújtanak
- nincs vágási hulladék, maradék
- gyors, akár 1 nap alatt elkészül a szigetelés
- tiszta
- nehezen elérhető helyekre tökéletesen alkalmazhatóak mint pl. tetőzugok
- bonyolult gépészettel ellátott padlásokat remekül szigetel, ahova hagyományos anyag nehezen vagy egyáltalán nem lenne bejuttatható
Hátrányai:
- önmagukban nem állnak meg, tartószerkezet kell hozzájuk
- homlokzati hőszigetelésre nem alkalmazhatóak, maximum szerelt, átszellőztetett homlokzatok esetén
Egy ház szigetelése mennyibe kerül?
Ez rengeteg paraméter függvénye. Függ a szigetelendő felülettől, függ a szigetelőanyag típusától, vastagságától, mennyi időt vesz igénybe a kivitelezése, mennyi segédanyag kell a rendszerhez stb. Általánosságban elmondható ha már hőszigetelésre szánjuk el magunkat, akkor a vastagságon már ne spóroljunk. Arányaiban annyival nem kerül többe egy vastagabb anyag, mintha majd 5-10 év múlva újra hozzá kell nyúlni, mert addigra már nem bizonyul elég hatékonynak a szigetelés.