A faház szigetelése több szempontból is lényeges. Mivel a faháznak, könnyűszerkezetes háznak sokkal kisebb a hőtároló tömege, hamarabb felmelegszik és gyorsabban hűl le, mint egy kerámia téglából épített ház. Nyáron a faházakban elviselhetetlen tud lenni a hőség, ha nincs megfelelő szigetelés és hűtés (pl. légkondicionáló), télen pedig hamarabb kihűl egy szigeteletlen könnyűszerkezetes épület. Sőt, a modern faépületek esetében már a falazatban is ott van a szigetelőanyag, ezt fejelik még meg homlokzati szigeteléssel, födémszigeteléssel vagy tetőszigeteléssel.
- Miért fontos a faház szigetelése?
- Mit nyerhetünk a faház szigetelésével?
- Milyen anyaggal érdemes hozzáfogni a faház szigeteléséhez?
- Milyen szigetelőanyag kell a tetőszerkezet szigetelésénél?
- Mit használjunk a faház homlokzati szigeteléséhez?
- Hogyan szigeteljük úgy a faházat, hogy tűzvédelem szempontjából is bebiztosítsuk az épületet?
- Milyen vastagságú szigetelőanyagot használjunk a faház szigeteléséhez?
- Faház szigetelése házilag: érdemes belevágni?
Miért fontos a faház szigetelése?
A könnyűszerkezetes épületek esetében a tartófalakat érdemes már legalább 20 cm vastagságban terveztetni, hogy megfeleljen ház szigorúbb hőátbocsátási tényezőre irányuló alapelveknek. Azzal, hogy vastagabb a szigetelés, jobb lesz a komfortérzet,és jelentősen kevesebb pénzt kell a rezsire költenünk.
A könnyűszerkezetes épületek esetében válaszhatunk földszintes és tetőteres kialakítású épület között, földszintes ház esetében a tartófal vastagság mellett érdemes a födémet is legalább 25-30 cm vastag szigeteléssel ellátni. Ez esetben csak magát a padlás járófelületét kell és érdemes szigetelni. Padláson a legtöbb esetben rácsszerkezetet alakítanak ki, amit 80 cm-ként helyeznek el egymástól. Elsősorban egyszerű nyeregtetőknél alkalmazzák, amikor a padlástér kihasználására nincs komoly igény. Általában járófelület kialakítással is tervezik a házakat, OSB lappal borított padozatot alakítanak ki. Az OSB külső és a karton belső közé minden esetben szigetelést kell betenni. Sok gyártó már eleve belekalkulálja az árba a szigetelést, de van rá mód, hogy üresen kérd a szerkezetet. Amennyiben üres a szerkezet, a belső oldalon (gipszkartonon) egy kisebb, max. 10 cm átmérőjű lyukon keresztül tudjuk feltölteni a közöket rés- és hőhídmentesen.
A fújható üveggyapot szigetelés így jut el a legkisebb sarokba is anélkül, hogy falat bontottunk volna. Ez a munka akár egy nap alatt elvégezhető, nincs felesleges anyagveszteség, mert nem kell a táblákat vágni, vagy egymással összeilleszteni. A fújható üveggyapot egyik legkomolyabb előnye, hogy mivel újrahasznosított üvegből dolgozzák fel,a gyártás során nem alkalmaznak sem kötőanyagot, sem vegyszert. Az anyag hosszú távú használat után (akár 25 év) sem esik össze,nem csúszik le a függőleges falakban sem. Az új tűzvédelmi előírásoknak megfelelően 2018-tól már csak A1 tűzvédelmi besorolású szigetelést lehet beépíteni a könnyűszerkezetes házakba.
Mit nyerhetünk a faház szigetelésével?
Sokan fordulnak hozzánk faház / könnyűszerkezetes ház utólagos szigetelése miatt, mert gyakran nem érzik megfelelőnek a hőszigetelést vagy szerkezetkészen vásárolták meg a könnyűszerkezetes házat és szeretnék szigetelni. Általános probléma, hogy a falban illetve a ferde síkokban meglévő hőszigetelő anyag lecsúszik és így nem tudja ellátni a funkcióját.
Ezen a problémán a fújható üveggyapot szigeteléssel gyorsan és könnyen segíthetünk, úgy hogy a meglévő lecsúszott szigetelést összetömörítjük és a szigetelés nélküli üreget feltöltjük fújható üveggyapottal. Mindezt bontás nélkül, gyorsan, tisztán, akár 1 nap alatt.
Milyen anyaggal érdemes hozzáfogni a faház szigeteléséhez?
A faház homlokzatát alapvetően ásványgyapottal érdemes szigetelni, ezzel az egyik leghatékonyabb szigetelőanyaggal fogunk dolgozni és jelentősen csökkentjük a tűz terjedésének esélyét, az ásványgyapot szigetelőanyagok A1-es tűzállóságúak, nem éghetőek.
Milyen szigetelőanyag kell a tetőszerkezet szigetelésénél?
Tetőhéjazat alá csak akkor kell szigetelés, ha a lakótér már fent van az emeleten, azaz beépített a tetőtér. E bben az esetben a szarufaközöket kell szigetelni a külső és a belső héjazat közé. A 2 szint közé is szigetelés kerül az emeleti padozat alá, és hangszigeteléssel látják el, a kopogó hangot elkerülése végett. A belső héjazat leginkább gipszkarton kialakítású, könnyű, nem terheli meg a szerkezetet. A tetőszerkezethez egyértelműen ajánljuk a fújható ásványgyapotot. Ha nincs beépített tetőtér akkor a vízszintes födémet kell szigetelnünk. Mivel a könnyűszerkezetes házak, faházak lelke a szigetelés, nagyon válasszuk meg hogy milyen szigetelőanyagot választunk.
Mit használjunk a faház homlokzati szigeteléséhez?
A faházat már az építés során szigeteljük, azonban ha nem volt megfelelő vastagságú a szigetelőanyag, akkor utólagosan is szigetelhetjük az épületet. Ehhez használjunk kőzetgyapotot, hogy minél kevésbé legyen kitéve az épület a tűzveszélynek.
Hogyan szigeteljük úgy a faházat, hogy tűzvédelem szempontjából is bebiztosítsuk az épületet?
A faház utólagos szigetelése során kerüljük az eps, xps szigetelést, mert a hungarocell tűzvédelmi szempontból nem szerencsés választás. Viszont a kőzetgyapot és az üveggyapot szigetelések tűzvédelmi szempontból megállják a helyüket. A kőzetgyapot olvadáspontja 1100 celsius fok felett van. Ezzel szemben a polisztirol (hungarocell) már 240 celsius fokon olvad. A gyulladási hőmérséklete is 400 celsius fok körül van. Egy esetleges épülettűz esetében az idő és a nem éghető szigetelés hatalmas előnyt jelent. Ahhoz, hogy egy épületet tűzvédelmi szempontból biztosítsunk rengeteg eszköz létezik, ilyenek a tűzjelző- és tűzvédelmi rendszerek vagy a füstérzékelők. Viszont ahhoz, hogy az épület szerkezetét tűzbiztossá alakítsuk, akkor a kőzetgyapot szigetelés jelenti a megoldást, hiszen a kőzetgyapot olvadási hőmérséklete 1000 C fok. Alig van olyan épülettűz, ami elérné ezt a hőmérsékletet. Gondoljunk bele: a kőzetgyapot szigetelés képes arra, hogy megakadályozza a tűz továbbterjedését és megvédi az épületszerkezeteket, mivel szinte egyetlen épülettűz során sem keletkezik ilyen magas hőmérséklet.
Milyen vastagságú szigetelőanyagot használjunk a faház szigeteléséhez?
Ahhoz, hogy megfelelő legyen a hőszigetelés a homlokzati falszerkezet belső és külső rétege közé akár 30 cm vastag szálas szigetelőanyagból berakott szigeteléssel is érdemes tervezni. A külső és belső hőszigetelő farostlemez közé berakott 30 cm-es kőzetgyapot szigeteléssel akár 0,15 W/mK2 értékű hőátbocsátási tényezőértéket elérő falszerkezetet is kialakíthat a könnyűszerkezetes építkezéskor. Ez pedig már megfelelő hőszigetelést biztosít a téli időszakban.
A hangszigetelésnél kicsit más szempontok érvényesülnek, itt a többet ésszel mint erővel elvet érdemes alkalmazni és a rétegrenddel biztosítani a megfelelő hangszigetelést. A faházak hangszigetelésénél szerepet játszanak a többrétegű burkolatok, a cellás szerkezetet, a rések szigetelése tömítőanyaggal, illetve az épületgépészeti szerelvények hangechnikai szétválasztása.
Ez nem csak a több lakásos házak közfalainál és födéméinél lényeges, de például ikerházaknál, garzonlakásoknál vagy családi háznál is fontos tényező lehet.
De lényeges megjegyezni, hogy a faház – annak ellenére, hogy kisebb a falvastagsága és a tömege — legalább ugyanolyan jó hangszigetelési paraméterekkel rendelkezik, mint a hagyományos falazattal épült házak.
Faház szigetelése házilag: érdemes belevágni?
Mint minden szigetelési munkálatnál, a faház szigetelésénél is jobban járunk, ha szakemberre bízzuk a kivitelezést. A tetőszerkezet utólagos szigetelése gyorsabb, hatékonyabb és tisztább lesz, ha nem mi magunk próbáljuk begyömöszölni a kőzetgyapot táblákat a tetőszerkezetbe a megfelelő rétegrend betartásával, hanem hagyjuk, hogy egy profi brigád végezze el a szigetelést fújható technológiával akár 1-2 nap alatt. A homlokzat utólagos szigetelése szintén elég nehézkes, a kőzetgyapot táblák rögzítése jelentősen komolyabb komplikációkkal járhat.