CSOK tetőtér beépítés: így igényelhető, ezekre kell figyelni

A CSOK tetőtér beépítés esetében érdemes két fogalmat elkülöníteni. Az egyik az a CSOK támogatás, amit akkor tudunk igényelni, ha a saját házunkban bővítjük az épületet a tetőtér irányában. Ebben az esetben nem a klasszik 10 milliós összeget tudjuk megigényelni, hanem egy ennél alacsonyabb, maximum 2,7 milliós támogatásról beszélhetünk három gyerek esetében. Amiről most írni szeretnénk, az a támogatási forma, amikor például a szüleink meglévő házára építünk egy különálló bejárattal, önálló lakrészként funkcionáló tetőteret. Erre tudjuk megigényelni a maximum 10 milliós CSOK támogatást. 

Mi az a CSOK tetőtér beépítés? 

Lehet igényelni CSOK-ot a tetőtér beépítésre, ám van benne néhány csavar, amire figyelni kell. Az egyik legfontosabb, hogy a tetőtér beépítés után új lakásnak kell létrejönnie. Vagyis ha bővítenénk a saját házunkat egybenyitott térrel, belső lépcsővel, födémáttöréssel, arra nem tudunk CSOK-ot felvenni, pontosabban erre a műveletre is létezik CSOK, ami egy alacsonyabb összeget tudunk megigényelni, amit a használt ház, lakás felújítására, bővítésésre vonatkozik. Ennek maximuma jelenlet 2,7 millió forint.  

CSOK tetőtér beépítés feltételei: milyen esetben lehet igényelni?

A CSOK tetőtér beépítést csak úgy tudjuk megigényelni, ha az épített tetőtér megfelel az alábbi elvárásoknak: 

• van benne egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószoba és főzőhelyiség – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel -, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel rendelkezik,
• közműves villamos energia szolgáltatással rendelkezik,
• egyedi fűtési móddal rendelkezik (vagyis nem csatlakozik pl. a szüleink gázcirkójára)
• közműves szennyvízelvezetéssel rendelkezik, vagy ha nincs a településen (településrészen) közműves szennyvízelvezetés, a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban történik, és
• közműves ivóvíz-szolgáltatással rendelkezik, vagy ha a településen (településrészen) nincs közműves vízszolgáltatás, a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van.

A CSOK tetőtérbeépítést igényelhetjük: 

Meglévő gyermek után: a 12 hetes kort betöltött magzattól a 25 év alatti gyermekig, illetve 25 év felett fogyatékossággal élő eltartott. A 18 év feletti gyermekek számára már nem feltétel, hogy nappali tagozaton felsőoktatási intézményben tanuljon.

Vállalt gyermek után: A CSOK igénylése után születendő egy vagy több gyermek, akinek a megszületésére határidőt vállalnak a szülők. Maximum 3 gyermek vállalása lehetséges új ingatlancél és 2 gyermek vállalása használt ingatlancél esetén.

Fiatal házaspár esetén – meglévő gyermekeik számától függetlenül – legfeljebb két gyermek vállalása esetén

Hogyan néz ki a tulajdonszerzés a CSOK tetőtér beépítés esetén? 

Fontos kitétel, hogy az újonnan épített tetőtéri lakásban csak a támogatott személyek szerezhetnek tulajdont. Házaspár, illetve élettársak igénylése esetén a lakásban mindkét félnek – bármilyen arányban – az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie.

Ha az ingatlan osztatlan közös tulajdonban van, a tulajdonjog mellett igazolni kell a CSOK-kal érintett lakásra vonatkozó használati megállapodással a támogatott személy kizárólagos használati jogának fennállását.

Milyen esetben szerezhet kiskorú tulajdont?

Ha a CSOK kérelem benyújtását megelőzően a kiskorú gyermek – az elhunyt szülő után – már korábban tulajdont szerzett, akkor az újabb lakásban – a gyámhatóság rendelkezésének megfelelő mértékben – a támogatott személy mellett a kiskorú gyermek is szerezhet tulajdont.

A támogatásra való jogosultságot nem érinti, ha a kérelem benyújtását követően az igénylő, illetve a támogatási szerződés megkötését követően a támogatott személy elhalálozása esetén, a lakásban annak egyenes ági rokona, házastársa vagy élettársa szerez tulajdont.

Mennyi a CSOK összege tetőtér beépítés esetén?

A kedvezménnyel építhető:

új lakás hasznos alapterülete:

• egy gyermek esetén legalább 40 m2,
• két gyermek esetén legalább 50 m2,
• három vagy több gyermek esetén legalább 60 m2

Hasznos alapterület: a lakáson belül közvetlenül megközelíthető, következő helyiségek – az OTÉK (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet) szerint számított – alapterületének összege:

a) előszoba, közlekedő,

b) nappali,

c) hálószoba,

d) étkező,

e) konyha, étkezőkonyha,

f) fürdőszoba,

g) WC,

h) kamra, tároló,

i) gardrób,

j) mosókonyha,

k) kazánhelyiség és

l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget

De nézzük tovább a jogszabály részleteit. Mi történik akkor, ha már korábban igényeltünk vissza nem térítendő lakáscélú támogatást? A lakás hasznos alapterületének kiszámításánál az igénylővel közös háztartásban élő és vállalt valamennyi gyermeket figyelembe kell venni, ideértve az igénylővel közös háztartásban élő azon gyermekeket is, akik után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt már igénybe vettek.

Nem jogosult CSOK igénybevételére az igénylő aki, ha a jogszabály által előírtan figyelembe veendő gyerekszám szerinti legkisebb hasznos alapterületű lakásnál kisebbet vesz.

Milyen előírások vonatkoznak a TB jogviszonyokra?

Mint minden CSOK esetén, itt is fontos a megfelelő TB jogviszony! 

Az igénylő – házastársak, élettársak igénylése esetén legalább az egyik fél – a CSOK kérelem benyújtásának időpontjában:

a) 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy a TBJ 6.§ szerint (magyar társadalombiztosítási rendszerben) biztosított, vagy a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül – kivéve a közfoglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatott személyt – vagy a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, és

b) legalább 180 napja folyamatosan – ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 30 nap megszakítás van –

ba) a Tbj. 6. §-a szerint (magyar társadalombiztosítási rendszerben) biztosított – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt,

bb) a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési-oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat,

bc) keresőtevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással igazolja, vagy

bd) a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül – ide nem értve a közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott személyt -, és ezt 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja.

Mit kell még tudni a CSOK tetőtér beépítés folyamatáról?

Az nem működik, hogy igénylőként mi magunkat bízzuk meg az építkezéssel. Nézzük a jog nyelvén: “A támogatás akkor igényelhető, ha az igénylő az építési munkákat végző gazdálkodó szervezetben nem rendelkezik tulajdonnal, valamint a gazdálkodó szervezet tulajdonosa vagy az építési munkálatokat végző egyéni vállalkozó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa.

A lakásnak a lakhatási igények kielégítésére alkalmasnak kell lenni. A lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot a hitelintézet a CSOK kérelem elbírálása során helyszíni szemle kertében, szemrevételezéssel vizsgálja.

Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet megállapítja, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az igénylő a hitelintézet részére szakvéleménnyel igazolhatja a lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. A lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot igazoló statikai szakvélemény megléte esetén a lakhatási igények kielégítésére való alkalmatlanságra hivatkozással a hitelintézet nem utasíthatja el a kérelmet.

Mi a kérelem benyújtásának határideje CSOK tetőtér beépítés esetén?

Fontos, hogy a CSOK kérelmet azelőtt nyújtsuk be, mielőtt a kiállítják a lakóépület felépítését igazoló hatósági bizonyítványt. Nézzük itt is a szó szerinti idézetet: “A CSOK kérelem új lakás építése esetén a használatbavételi engedélyről szóló határozat, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági dokumentum vagy az egyszerű bejelentéshez kötött új lakóépület felépítésének megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását megelőzően nyújtható be, azzal a további feltétellel, hogy az igénylés időpontjában legalább az igényelt támogatás összegének (kölcsön igénylése esetén a kölcsön összegének is) megfelelő, még hátralévő építési munka fennáll.” A hitelintézeteknek a CSOK kérelmet lakásépítés esetén 60 napon belül el kell bírálniuk. 

Mi az a CSOK kiegészítés?

Erre abban az esetben van lehetőség, ha az igénylők az építkezéshez már kaptak CSOK-ot, de a még folyamatban lévő munkálatok ideje alatt úgy döntenek, hogy további vállalt, vagy esetleg időközben a családba érkező gyermek után is szeretnék kihasználni a támogatást.

Az igényelhető összeg ebben az esetben a további gyermekekkel együttesen igénybe vehető támogatási összeg és a már megkötött CSOK igénybevételéről szóló támogatási szerződés szerinti összeg különbözete.

Az igénybevétel feltétele, hogy a korábbi munkálatok még tartanak, valamint a korábbi építési költségvetést legalább a különbözeti támogatási összegnek megfelelő költséggel meg kell emelni és fontos, hogy azt a hitelintézet el is fogadja. A magasabb gyermekszám további követelmények teljesítését vonhatja maga után. Ilyen például a gyermekszám alapján meghatározott minimális hasznos alapterület vagy a TB jogviszonyra vonatkozó előírás.

Hogyan zajlik a CSOK utalása lakásépítés esetén?

A folyósítás a támogatási szerződés megkötését követően akkor kezdhető meg, ha a támogatott személyek a saját erőként vállalt pénzeszközeiket az építés finanszírozására már felhasználták. A készültéségi foknak megfelelő támogatási összeget a hitelintézet a támogatott személy bankszámlájára folyósítja.

A támogatott személy köteles az utolsó részfolyósításig bemutatni a használatbavételi engedélyt, a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerűsített bejelentéshez kötött épület felépítését igazoló hatósági bizonyítványt.

Melyek a számlabenyújtásra vonatkozó szabályok?

Az igénylőnek vállalnia kell, hogy készültségi fokkal arányos, utólagos folyósítást megelőzően a hitelintézet részére bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott teljes bekerülési költség legalább 70%-áról saját nevére szóló, az ÁFA törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat.

Az építési engedély vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentéséről előállított visszaigazolást legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el.

Épülő (még használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező) lakóingatlan tulajdonjogának az építkezés befejezése előtti megvásárlása esetén a vételár – ide nem értve a telek vételárát – 70 %-a erejéig az előző építtető nevére vagy – ha az előző építtető gazdálkodó szervezet – a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat kell bemutatni.

Milyen kötelezettségek vonatkoznak a CSOK folyósítás után?

Van néhány kötelezettség, amit mindenképpen be kell tartanunk, miután felépült a tetőtér és beköltöztünk. A egyik, hogy életvitelszerűen ott kell élnünk 10 évig. Az életvitelszerű tartózkodást a folyósítást követő 90 napon belül lakcímkártyával kell igazolni a hitelintézet felé.

Az épített lakásra a CSOK szerződés megkötését követő 10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Az állam javára szóló jelzálogjog ranghelyét csak a CSOK-kal épített lakásra felvett lakáscélú hitelintézetik lakás-takarékpénztári kölcsönt, valamint az építkezés helyéül szolgáló építési telek megvásárlására felvett hitelintézeti, illetve lakás-takarékpénztári kölcsönt biztosító jelzálog ranghelye előzi meg.

A 10 éves elidegenítési és terhelési tilalom idején a lakásra a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie.

A tilalom lejáratáig a CSOK-kal érintett lakásban harmadik személy öröklés révén szerezhet tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot, illetve közérdekű használati jog kerülhet bejegyzésre.