Cellulóz szigetelés: mit kell tudni róla? Melyek az előnyei, mik a hátrányai? Milyen esetben érdemes cellulóz szigetelés mellett dönteni? Van fújható cellulóz is? Érdemes belevágni házilag a szigetelésbe? Ezt nézzük most meg!
Cellulóz szigetelés
A fújható szigetelések piacán nagy változások következtek be az elmúlt években. Egyre nagyobb teret nyer maga a fújható szigetelések technológiája, teljesen érthető módon, mivel a fújható szigetelések gyorsan, tisztán és kényelmesen elkészülnek. Kevesebb idő, kevesebb kényelmetlenség.
Sokféle fújható szigetelőanyaggal találkozunk a piacon, most a cellulóz avagy papír alapú szigetelést vesszük górcső alá.
Mi is az a cellulóz?
A cellulóz szigetelés egy olyan papíralapú hőszigetelés, melyet újságok hulladékpapírjának újrahasznosításával állítanak elő. Azaz a cellulóz rostokat (a fa természetes rostjait) újságpapírból nyerik.
Milyen szempontokat vegyünk figyelembe ha a cellulóz szigeteléssel kacérkodunk?
Magyarországon számos cellulóz szigetelés van a piacon. Ezeknek nem egyforma a minősége, nem mindegyiknek van tanúsítványa, vagy tesztjei. Netán bármiféle múltja. Ha nem tudjuk eldönteni hogy az általunk kinézett cellulóz szigetelést esetleg tegnap darálták a garázsban vagy szigorúan minősített anyagról, komoly gyártási folyamatról van-e szó, akkor ellenőrizzük a weboldalon a termék adatlapját. Ahol nem találunk adatlapot a weboldalon, javasoljuk, hogy onnan sürgősen menjünk tovább.
Tűzállóság
A cellulóz szigetelések tűzállósága meglehetősen változó. Ezt a műszaki adatlapon tudjuk ellenőrizni. Tűzállóságuk B2-től egészen E-ig terjed. A szigetelőanyagokat tűzállóság szempontjából kategóriákba sorolják. Tűzvédelmi szempontból a legbiztonságosabb termékek az „A1” osztályba tartoznak, és az F legrosszabb. Az E osztályba sorolt termékek elősegítik a tűz kialakulását, tesztelésük során jellemző az ugrásszerű hőmérséklet növekedés, és a hirtelen történő tűzterjedés. Mivel faszerkezetekről beszélünk a tetők esetében, ezért ez nagyon fontos szempont.
További fontos szempont, hogy a cellulóz szigetelés papírból készül, ezért a tűzállóságot vegyszeres kezelés útján érik el. Bórral, boraxszal és egyéb kemikáliákkal is kezelik ezeket az anyagokat (biztonságtechnikai adatlapon tudjuk ezt ellenőrizni), melyekről igazán nehezen állítható, hogy környezetbarát lenne. Ezen kemikáliák kipárolgása az anyagból elég kockázatos, sőt sok helyen meg is jelölik a biztonságtechnikai adatlapon, hogy terhes nőkre kifejezetten veszélyes. Javasoljuk, hogy fussuk át minden esetben a biztonságtechnikai adatlapot.
Ülepedés – roskadás
Néhány forgalmazó kifejezetten előnyként jelöli meg, hogy a cellulóz szigetelés nagy mértékű nedvességet képes magába venni, majd leadni azt. Általában S2-es roskadási osztályt jelölnek meg a cellulóz esetében. Az érték azt fejezi ki, hogy 25 év időtartamot feltételezve mekkora ülepedés (vastagságcsökkenés) várható a beépítés után. S1 osztálynál (pl. fújható üveggyapot ami nem szúr, további információ: ITT) nem mérhető, S2 osztálynál ez 1 és 5% között van. Személyes tapasztalatunk, hogy mi sokszor belefutottunk olyan utólagos hőszigetelésbe ahol 3-4 év után felére roskadt a cellulóz szigetelés. Télen felveszi a nedvességet az anyag és összeesik. Olyan állagúvá vált mint a papírzsepi amit kimostunk a mosógépben. Ennek megfelelően természetesen a hőszigetelő képessége is teljesen leromlott.
Rágcsálók:
Bárki bármit mond…… A rágcsálók a meleg és száraz helyet kedvelik. Az állatok, legyen szó rovarokról vagy rágcsálókról, nem a szigetelést találják vonzónak, hanem magát a menedéket nyújtó padlásteret. Ha beköltöznek az állatok, akkor azt szigetelés nélkül is megteszik, nekünk kell gondoskodunk arról, hogy ne legyenek kéretlen lakótársaink. Minden esetben szigetelőanyagról beszélünk, nem rágcsálóirtóról. Felelősséggel senki nem állíthatja, hogy bármelyik szigetelőanyagba ne költözne bele rágcsáló. Szintén személyes tapasztalatunk közel 2000 tető után, hogy talán a fújható anyagokba kevésbé költöznek bele mint a hagyományos szigetelőanyagokba, mert nem tudnak bele fészket építeni. De erre senki nem tud felelősséggel garanciát vállalni.
Súly
egy utólagos hőszigetelés esetében fontos számolni a szerkezetre nehezedő többlet súllyal. A cellulóz szigetelések beépíthetősége 30-65 kg/m3 körül van. A fújható üveggyapotnál ez 13-30 kg/m3. Fontos szempont lehet ez is ha pl. egy utólagos tetőtér beépítésről beszélünk.
Cellulóz szigetelés ára
A piacon elérhető legolcsóbb szigetelőanyag, így ha tulajdonképpen egyszerű a szerkezet pl. garázs vagy tároló helyiségről beszélünk, akkor bátran válasszuk a cellulózt. A fújható cellulóz szigetelés akutális árával kapcsolatban keressen bennünket!
Minden esetben javasoljuk, hogy nézzünk utána alaposan a szigetelőanyagnak, bátran kérdezzünk. Végül is legalább 30 évig (jó esetben) ott lesz a szerkezetben.
Cellulóz szigetelés házilag: érdemes belevágni?
A házilagos megoldások mindig magukban hordozzák azt a veszélyt, hogy olyan hibákat követünk el, amelyeket másodjára már nem tennénk. Csakhogy az ember általában csak egyszer szeretné szigetelni az otthonát. Nincs ez másképp a cellulóz szigeteléssel sem, elvileg lehet bérelni befúvót, utánfutót, de a szakember figyelmét, tapasztalatatát sajnos nem adják együtt a szigetelőanyaggal. Ezért azt javasoljuk, hogy a házilagos szigetelés helyett válasszon megfelelő szakembert a kivitelezésre, hiszen rengeteg bosszantó hibát ki lehet így kerülni (nem megfelelő vastagság, rossz rétegrend, hiányos kitöltés, hőhidak, párásodás, nedvesedés, penészedés).
Fújható cellulóz szigetelés
A fújható szigetelés egyik legszembetűnőbb előnye, hogy gyorsan, hatékonyan és hulladékképződés nélkül szigetelhetjük a födémet, tetőt. Ráadásul a fújható cellulózzal könnyedén tölthetjük ki a kisebb, nehezen hozzáférhető réseket, így a szigetelésünk teljeskörű lesz, nem marad helye, tere a hőhidaknak. Akár egy nap alatt el lehet végezni egy fújható szigetelést (természetesen a tető/födém méretétől és összetettségétől függően).
A cellulóz szigetelés előnyei
A fújható cellulóz szigetelés hézag- és résmentes szigetelést biztosít, az anyagot forgalmazó oldalakon olvasható továbbá, hogy környezetkímélő megoldás (ennek némileg ellentmond az a töménytelen mennyiségű kemikália, amivel a cellulózt kezelik ahhoz, hogy valamilyen szintű tűzállóságra tegyen szert), nincs egészségkárosító hatása, tűzálló (bár izzik, erről lásd a hátrányoknál).
A cellulóz szigetelés hátrányai
A cellulóz szigetelőanyag hátránya, hogy ugyan nem éghető, de izzik, aminek további égés elősegítő hatása lehet, vagyis a kőzetgyapottal, üveggyapottal szemben nem javasolt pl. könnyűszerkezetes házak szigetelése során alkalmazni.
További hátránya még ennek az anyagnak hogy, könnyen magába szívja az igen jelentős mennyiségű párát és amikor kiszárad az anyag, a száradással zsugorodik, veszít a térfogatából, a vastagságából és ezáltal a hőszigetelő képességéből. A kőzetgyapotnak ezzel szemben kiváló a páraáteresztő képessége, vagyis nem zárja magába, az épületbe a nedvességet.
További hátrány a súlya: 35-65 kg/m3. Ez utólagos tetőtér beépítéseknél pl. nagyon nem mindegy hogy milyen súlyt rakunk többletként a födémre.
További hátránya, hogy a B2-es tűzállóságát mindenféle kemikáliával érik el, melyek nagyon nem környezetbarát anyagok és kipárolgásuk a beltéri levegőbe kockázatokat rejthet.