Jelentés I Megoldások I Folyamat I Előnyök I Hátrányok I Mennyire hatásos?
A belső hőszigetelés első blikkre jó ötletnek tűnhet, összességében mégsem szokták javasolni a szakemberek. Hogy mi lehet ennek az oka? Járjunk utána!
Mit jelent a belső hőszigetelés?
A belső hőszigetelés során nem a homlokzaton helyezzük el a szigtelőanyagot, hanem a belső falon, vagyis a szoba felőli oldalról szigetelünk. Fontos tisztában lenni azonban azzal, hogy a belső hőszigetelést csak a legritkább esetekben érdemes meglépni. A külső, homlokzati szigeteléshez még a legprofesszionálisabban kivitelezett belső hőszigeteléssel is megjárhatjuk.
Akkor szokták csak javasolni, ha a külső hőszigetelést valamilyen oknál fogva nem lehet kivitelezni. Ha minden kötél szakad és a belső hőszigetelés mellett döntünk, akkor tartsuk be az alábbiakat:
- Készítsünk kiviteli tervet!
- Legyen egy állapotfelmérés: egy szakembernek meg kell állapítania az egyes szerkezeti rétegek mechanikai, hőtechnikai tulajdonságait, és meghatározni az egyes rétegek nedvességtartalmát.
- Ha van bármilyen nedvességszigetelési probléma, azt oldjuk meg! (pl. talajnedvesség elleni szigetelés, a csatornák kijavítása, tetőjavítás) meg kell szüntetni.
- Ellenőrizzük a tervezett rétegrendet, a téli-nyári hőingadozás emelkedésének állagromboló hatását statikai számításokkal végezzük el. Fontos, hogy a falban futó villany- vagy vízvezetékeket helyezzük át olyan felületre, ahol a későbbi szigetelés megbontása nélkül is ki lehet javítani.
Milyen belső hőszigetelési megoldások vannak?
Ha lehet, kívülről szigeteljünk! Védett, műemléki épületeknél alig van lehetőség más megoldásra, mint a belső szigetelésre, és a társasházakban sem lehet minden lakót meggyőzni arról, hogy mennyit nyerne egy külső szigeteléssel. Mivel egyetlen lakást nem lehet kívülről szigetelni, marad a belső szigetelés. És bár egyszerűnek tűnhet a belső szigetelés, nagyon komoly körültekintéssel érdemes csak megvalósítani, ahhoz, hogy elkerüljük a későbbi problémákat.
Hogyan zajlik a belső hőszigetelés?
A belső szigetelés egyik fő problémája, hogy jelentősen megváltoztatja a falazat hőtechnikáját.
Az eredeti falfelület a szigetelés nyomán jóval hidegebb lesz, például egy B30-as fal belső felülete alapból mondjuk 15 fok, ám ha rákerül egy 6 centis szigetelő anyag, akkor 12 fokkal hidegebb is lehet, vagyis 3 fokra lehűl a falfelület. És ezen a felületen aztán kicsapódik a pára, amitől már csak egyetlen lépésre vagyunk a penész kialakulásától.
A penész pedig komoly megbetegedésekhez, légúti problémákhoz vezethet. Mivel a penész ebben a konstrukcióban láthatatlan (bent van a szigetelés és a fal között), a lakók nem is tudják, hogy mitől lettek betegek.
Van egyébként erre is megoldás, mégpedig a hőszigetelő belső felületére helyezett párazáró fólia! Ezt a fóliát különös gonddal kell elhelyezni, a falsíkok találkozásánál és a fólia toldásánál légzáró módon kell kivitelezni.
Ha ezzel is megvagyunk, figyelni kell a falra, szekrényt, polcot csak gondos előzetes vizsgálatokkal lehet feltenni, mert ha egy fúrófejjel kilyukasztjuk a fóliát, akkor csöbörből vödörbe kerülünk, újra köszönthetjük lakásunkban a láthatatlan penészgombát.
A teljes felületén ragasztott, kalcium-szilikát bázisú lapoknál ez a veszély kevésbé áll fent, így azok alkalmazása ebből a szempontból szerencsésebb.
Hőhidak
A belső szigetelés egyik legkomolyabb problémája, hogy a kapcsolódó szerkezeteknél hőhidak jönnek létre. Egy szigeteletlen fal hőtechnikai szempontból homogén. Nem korszerű, hanem egységesen rossz (hőtechnikai értelemben). Az utólagos belső szigetelés viszont meg tudja bolygatni ezt az állapotot.
A szigetelt és nem szigetelt felületek találkozásánál (pl. lakások határoló falainál) automatikusan hőhíd jön létre, amit a belső kapcsolódó szerkezetek (födémek, válaszfalak) még fokoznak is.
Ezért aztán hideg időben a szobák sarkainál a rossz szigetelőképességű fal miatt amúgy is alacsony belső felületi hőmérséklet tovább hűl. Ez ellen csak úgy tudunk érdemben tenni, ha a belső szerkezetre is ráfordítjuk a szigetelést.
De gondoljunk bele! Ha egy társasházban lakunk és ott próbáljuk megoldani a belső szigetelést, egyáltalán nem biztos, hogy a szomszéd is szigetel. Ebben az esetben viszont a mi belső szigetelésünk után jó eséllyel elkezd penészedni a sarok.
És ugyan a falakat, mennyezetet le lehet szigetelni a szigetelés “befordításával”, ám a padlót sajnos nem tudjuk ilyen módon megvédeni a penészedéstől.
Belső szigetelés kőzetgyapottal vagy üveggyapottal
A szakemberek leginkább a szálas szigetelőanyagokat javasolják, ilyen a kőzetgyapot, az üveggyapot vagy a kőzetgyapot gipszkartonnal esetleg parafával kombinált változatát. A hőszigetelő lemezek belső oldali felrakásakor körültekintően szigeteljen, és ne hagyjon egy csepp rést sem a szigetelő anyagok között. Ugyanis, ha a benti meleg valamilyen módon eljutna a külső fal belső hideg oldalára, akkor ott a hideg falon a belső meleg levegő minden bizonnyal lecsapódna, és a fal vizesedése mellett idővel még a penészedés is megjelenne.
Belső szigetelés multipor ásványi hőszigetelő lappal
Belső szigetelésre szokták javasolni a Multipor ásványi hőszigetelő lap. Az ásványőrleményből készült, kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező termék páraáteresztő képessége jó. Mivel a gyártás során vízüveggel impregnálják, teljesen víztaszító lesz. A Multipor a „kapilláraktív, diffúziónyitott” kategóriába tartozik, ezért a legalkalmasabb a belső oldali hőszigetelések kivitelezésére. Így akár párazáró réteg nélkül is alkalmas lehet a beltéri szigetelés párásodási problémáinak megelőzésére.
Belső szigetelés XPS lapokkal (a szakemberek nem ajánlják ezt a módszert házilagos megodásként)
Elterjedt módszer az XPS-lapos megoldás, viszont ezt épp a fent vázolt párásodási, penészedési problémák miatt nem szokták javasolni a szakemberek.
Mik a belső hőszigetelés előnyei?
A belső hőszigetelés előnye, hogy akár szobánként, helyiségenként elvégezhetjük, nem kell egy ütemben megcsinálni, mint a külső szigetelést. Így egyszerre csak egy szobában lesz felfordulás. Fontos szempont lehet, hogy nem kell állványt felállítani a homlokzati fal külső szigeteléséhez, ami nagy könnyebbséget jelenthet. Belülről szemmel láthatóan is kevesebb hőszigetelő anyagra van szükség.
De most jöjjenek a hátrányok!
Sajnos hátránya jóval több van a belső szigetelésnek, mint előnye.
A folyamatos téli fűtés során a hőszigeteléssel ellátott falszerkezet belső felülete jelentősen hidegebb lesz ahhoz képest, mint szigeteletlen állapotában volt, emiatt kicsapódik a pára, ami penészedést okozhat.
Mivel a fal nem kap belülről meleget, nagyobb lesz a hőingadozása, mintha külső szigetelés védené. Emiatt a falrészen belül fagyáskárok, repedések alakulhatnak ki.
Mivel a térhatároló falazatok nem kapnak szigetelést (csak a homlokzati fal belső felülete), ezért kőhidak alakulhatnak ki! Ezekben a sarkokban lecsapódik a pára és újfent beindulhat a penészedés.
Ugyanez a hatás figyelhető meg a lakáselválasztó falak csatlakozási élei mentén, ahol megindulhat a penészképződés. Sőt, ez a folyamat a “vétlen” szomszéd lakásban is elkezdődhet.
Van egy páratechnikai alapelv: “a külső határoló szerkezetek egyes rétegei ( külső-belső burkolati ill. hőszigetelő rendszerekkel együtt), belülről kifelé haladva egyre kisebb ellenállást tanúsítsanak a páraáthatolással szemben”. Sajnos ezt az elvet nem tudjuk megvalósítani például az XPS lapos panelek alkalmazásával.
Sajnos még vannak további hátrányok:
A téli passzív napenergia kevésbé hasznosul egy olyan épületben, ami belülről van szigetelve.
A belső szigeteléssel romlik a falazat hőtároló kapacitása, és a fűtés szabályozhatósága, nyáron pedig az üvegezett szerkezeteken bejutó hőenergia nem tud a falazatokban elnyelődni, s így a légtér hamarabb felmelegedhet.
A szakszerű belső szigetelésnél is számolnia kell azonban azzal, hogy az ablakkeretek homlokzati fali találkozásánál is kialakulhatnak a hőhidak. Ezeknek a hatását persze megfelelő szigeteléssel csökkenteni tudjuk, de teljes mértékben nem tudja kiküszöbölni a problémát.
Az XPS lapos hőszigetelő rendszerek csak szabványos tűzvédelmi osztályba sorolási vizsgálattal lehet meghatározni. Például az „E” tűzvédelmi osztályú minősítésű belső hőszigetelő panel , -ami nem tévesztendő össze az épületek, anyagok tűzveszélyességi osztály az „E” (nem tűzveszélyes ) kategóriájával – nem alkalmazható mennyezeteken és belső falakon, (amennyiben az menekülési útvonalak falazata), továbbá akkor sem, ha az ilyen módon hőszigetelt épületrész I-III. tűzállósági fokozatú tűzszakaszba esik.
Ahogy fent is írtuk, a szigetelés mögé került elektromos, elektronikai és gázvezetékeket át kell szerelni, úgy, hogy a vonatkozó tűzvédelmi és egyéb előírásoknak megfeleljen. A hideg oldalra (szigetelés mögé) került vezetékek és azok szerelvényei esetében számolni kell pára kondenzációval is, ami az elektromos vezetékek esetében akár zárlatot is okozhat.
Mivel a belső hőszigetelés területet vesz el a hasznos alapterületből, csökkenhet a lakásunk értéke. Ráadásul az érzékeny szigetelés és párazáró fólia miatt a polcokat, szekrényeket csak különös körültekintéssel rögzíthetjük a falakra.
Összefoglalva: mikor, milyen esetekben mennyire hatásos a belső hőszigetelés?
A magyarországi éghajlati viszonyok között (folyamatos fűtés mellett) a belső oldali hőszigetelések várható káros következményei miatt a belső szigetelést csak akkor érdemes elvégeztetni, ha nincs más megoldás. Mielőtt belevágnánk a belső hőszigetelésbe, mindenképp egyeztessünk szaktervezővel!
És van néhány eset, amikor javasolt a belső szigetelés. Ilyenek az ideiglenesen, szakaszosan használt épületek, hétvégi házak. A téli időszakban azokon a napokon, amikor nem használju használaton kívüli időszakban a ház a környezeti hőmérsékletre hűl. Aki próbált már befűteni kihűlt hétvégi házat, az tudja, hogy milyen lassan, sok energia befektetésével éri el az épületbelső szerkezete a szobahőmrésékletet. Ezt a fűtési folyamatot viszont fel lehet pörgetni megfelelő belső szigeteléssel. Ugyanakkor nincs ideje kialakulni a párának, penésznek.
Jó megoldás lehet az is, ha egyszerre használunk külső és belső hőszigetelést. Ebben az esetben csak arra kell figyelni, hogy a belső oldali hőszigetelés ellenállása ne legyen nagyobb, mint a külső 1/3-a!
Amennyiben fújható födém- vagy padlásszigeteléssel kapcsolatos kérdése van, vegye fel velünk a kapcsolatot!