Milyen anyag az ásványgyapot? Mennyire hatékony az ásványgyapot hőszigetelés, milyen előnyei vannak? Cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ.
Mi az ásványgyapot?
Üveggyapot, ásványgyapot, kőzetgyapot, bazaltgyapot, salakgyapot? Mik ezek a fogalmak?
Ezek mind ásványgyapotok. Az ásványgyapot egy gyűjtőfogalom. Az ásványgyapot gyűjtőfogalom körébe három szigetelőanyag-féleség tartozik:
- a kőzetgyapot, (más néven bazaltgyapot, a kőzetgyapot az elterjedtebb neve, bolti forgalomban is így találjuk meg a terméket)
- az üveggyapot és a
- salakgyapot.
Ezt azért fontos tisztázni, mert ma is sokan keverik ezeket a fogalmakat.
Mindháromra ugyanaz a harmonizált és honosított Európai Szabvány vonatkozik (száma: MSZ-EN 13162), mely konkrétan így fogalmaz:
„Ásványgyapot (mineral wool): Gyapot állagú hőszigetelő anyag, amelyet olvasztott kőzetből, salakból vagy üvegből állítanak elő.”
Salakgyapotot ma már Európában gyakorlatilag nem gyártanak, viszont kőzet- és üveggyapotot annál többet. A két anyag könnyen megkülönböztethető, hiszen az üveggyapot élénk- vagy halványsárga, a kőzetgyapot pedig szürkésfehér, zöld vagy zöldesbarna, de magas vastartalom esetén akár sötétbarna színű is lehet.
Miből áll össze az ásványgyapot?
A szigetelőanyagok palettáján számos termék megtalálható, de az ásványgyapotok komplex módon tudják kielégíteni a hőszigetelésekkel szemben támasztott elvárásokat, nem véletlenül a legelterjedtebb szigetelőanyag típusok a világon.
Az ásványgyapot hőszigetelés alapanyaga minden esetben a természetben nagy mennyiségben fellelhető anyagok.
Kőzetgyapot termékek
Ennek a szigetelés alapanyaga a természetben bőségesen megtalálható bazaltkőből, mészkőből, és dolomitból származik. A mindenki által jól ismert bazaltkő, mint alapanyag természetes, nem éghető, nem zsugorodik, nincs hőmozgása, tartós és kiváló mechanikai tulajdonsággal rendelkezik. Ezért is készítették belőle korábban a kockaköves útburkolatokat. A bazaltkőből készült kőzetgyapot alapú ásványgyapot szigetelés minden kedvező tulajdonságát hordozza az alapanyagnak, a rugalmas szálszerkezetből adódóan pedig kiváló páraáteresztő, hőszigetelő és hangszigetelő tulajdonságokkal egészül ki.
Üveggyapot termékek
Fő alapanyaguk az üvegtörmelék (üveggyári melléktermék) és a kvarchomok. Az üvegkészítést kb. 3000 éve találták fel. Az üveg az üvegolvadék túlhűtése útján kapott amorf anyag. A megszilárdult üveg rideg és kemény anyag, de mégis a folyadékokra jellemző egyes tulajdonságokkal bír. Az üveg újraolvasztható. Az üveg tisztulását különböző adalékanyagokkal érik el. Az alapanyagok bemérése és kohósítása után 1200–1600 °C-ra hevítve az összetevőket azok megolvadnak és keverés közben folyékony üveggé alakulnak.
Mivel a tiszta kvarchomokot sokáig nem tudták megolvasztani (a kvarc olvadáspontja 1700 °C körül van), úgynevezett folyósító anyagokat kevertek hozzá. A kémiai stabilizálás érdekében harmadik összetevőként mészkövet adtak a keverékhez. Az üveggyapot gyártáshoz használt üvegtörmelék akár az olvadék 90%-át is elérheti. Ezzel nyersanyagot és energiát spórolnak, mivel a törtüveg könnyebben olvad.
Salakgyapot termékek
A salakgyapot alapanyaga: a kohósalak volt.
A kohósalak az ércek kohászati feldolgozása során keletkező melléktermék. A kohósalak radioaktív, sugárzik. Összességében szinte mindegyik kohósalak sugárzik valamennyire, de hogy mennyire azt be kell vizsgáltatni. A sugárzás mértékétől függően kell eldöntenünk hogy kezdünk-e vele valamit vagy sem.
Régen a salak ingyen, vagy majdnem ingyen volt, és könnyű, így nem kellett akkora súllyal dolgozni. Közepesen jó szigetelő volt, úgyhogy jó választásnak tűnt akkoriban a padlás födémek feltöltésére.
Gyártónként eltérő, hogy az egyes gyapottípusok pontosan milyen arányban tartalmazzák ezeket az alapanyagokat, de a jobb minőségű szigeteléseknél az 50-70 százalékot el kell érni, amihez minden esetben kvarchomok is társul kiegészítésül. Ezek rostokként, sűrűn helyezkednek el az ásványgyapoton belül, ezért mind a hang-, mind a hőszigetelés tekintetében kiváló paraméterekkel rendelkeznek.
Milyen tulajdonságai, előnyei vannak az ásványgyapotnak?
Mit érdemes tudni az ásványgyapotról? Miért előnyös az ásványgyapot hőszigetelés? Milyen tulajdonságai miatt mondható el róla ez?
1.Természetes anyag
A bazalt és a kvarchomok is, mint alapanyag a természetben nagy mennyiségben megtalálható. A gyártás során nem készítenek belőle más anyagot csak megolvasztják és szálasítják.
Az üveggyapot és a kőzetgyapot gyártási folyamata igen hasonló. Gyártásakor – nagyon leegyszerűsítve a folyamatot – a megőrölt alapanyag bekerül egy kohóba, ahol magas hőfokon megolvasztják, majd a folyékony masszából egy centrifuga henger segítségével vékony szálakat képeznek, majd kötőanyaggal és impregnáló olajjal kezelik és végső lépésként a szálakból paplant képeznek, amit aztán méretre vágnak és csomagolnak.
Teljesen természetes anyag az ásványgyapot, nem tartalmaz azbesztet, szilikogén, gombaölő, tartósító, égés késleltető, égésgátló anyagokat, hőszigetelő gázokat.
2.Újrahasznosítható
Újrahasznosítható, nem képez veszélyes hulladékot. Az építtetők normál lerakóban elhelyezhetik az építési hulladékot, nem kell veszélyes hulladékként kezelni. Az üveggyapotok jelentős része újrahasznosított üvegből készül.
3.Kiváló páraáteresztő
Az ásványgyapot szigetelő anyagok közös és kiemelkedő tulajdonsága hogy tökéletesen páraáteresztőek. Az ásványgyapotok páradiffúziós ellenállása a levegőével majdnem megegyező, tehát a pára akadálytalanul áthalad a szigetelőanyagon keresztül. Az ásványgyapot szigeteléssel lélegzik a ház, a lakótér komfortosabbá válik, a külső falak belső felületei melegebbek lesznek, mely elkerülhetővé teszi a páralecsapódást, penészesedést.
4.Jó hőszigetelő képessége van
Az ásványgyapot anyagok hőszigetelő képességét a szálak között található legtermészetesebb szigetelőanyag, a levegő biztosítja. Az ásványgyapotba bezárt apró légbuborékok szigetelnek, ezért hőszigetelő képessége az idő múlásával nem romlik. A szigetelőanyag finom szálszerkezetének és viszonylag magas testsűrűségének köszönhetően a szálak közötti levegő megközelítőleg nyugalomban van.
Az ásványgyapot szigetelőanyagokkal jelentős mértékben csökkenthető az épület hővesztesége, és alacsonyabb energiaköltséggel biztosítható a belső terek állandó melege. A jól megtervezett és kivitelezett hőszigetelés a nyári forróságot is oly mértékben ki tudja zárni, hogy szükségtelenné válik légkondicionáló berendezés alkalmazása. Arra figyeljünk, hogy a szerkezetnek és az igényeknek megfelelően válasszunk ásványgyapot szigetelőanyagot. A termékek testsűrűsége, mechanikai, akusztikai tulajdonságai lényegesen eltérők lehetnek. Más terméket kell választanunk homlokzatra és megint másféle szigetelőanyagban kell gondolkodnunk pl. aljzatszigetelés esetén.
5.Nem éghető, ezért biztonságos
Az üveggyapot és kőzetgyapot szigetelések a tűzoltók körében igen népszerűek, mert ők tudják a legjobban, hogy egy esetleges épülettűz esetében az idő és a nem éghető szigetelés mekkora előnyt jelent. Az épületek tűzvédelmének biztosítására rengeteg eszköz létezik, tűzjelző- és tűzvédelmi rendszerek, füstérzékelők. Ha az épület szerkezetét szeretnénk tűzbiztossá tenni, akkor csak ásványgyapot szigetelésekben gondolkodhatunk. Középületekben szinte csak nem éghető ásványgyapot szigetelések építhetők be, és tűzszakasz határként is használják bizonyos épületmagasságok felett. Tűzvédelmi szempontból bármely magasságú és tűzállósági fokozatú épületnél korlátozás nélkül beépíthető, mivel nem éghető. Az ásványgyapot szigetelések képesek megakadályozni a tűz továbbterjedését, valamint megvédeni az egyes épületszerkezeteket, mivel szinte egyetlen épülettűz során sem keletkezik ilyen magas hőmérséklet, hogy meg tudja olvasztani az ásványgyapotot. Az üveggyapot és kőzetgyapot termékek tűzvédelmi szempontból a legkedvezőbb, A1-es éghetőségi besorolásúak, nem éghetőek, tűz hatására füstöt, mérgező gázokat nem fejlesztenek, s égve nem csepegnek.
6.Tartós szigetelés
Tartósságát alapvetően az alapanyagnak (bazaltkőnek, üvegnek) köszönheti az ásványgyapot. A bazaltkő az üveg is igen kemény anyag, a belőlük gyártott szigetelőanyag külön adalékok nélkül, a kivitelezési előírások betartása mellett, tartósan képes, akár az épület élettartamával megegyező ideig – több mint 50 évig – biztosítani az elvárt szigetelő képességet.
Nincs hőmozgása sötét színű, nyáron akár 70-80 fokra felmelegedő felületek alatt is kiválóan alkalmazható, jól bírja a hőmérséklet ingadozásokat. Mivel a termékből élettartamuk alatt kidiffundáló, kiszökő hőszigetelő gázokat sem tartalmaz a szálak között nyugalomban lévő levegő által biztosított hőszigetelő képességét élettartamán keresztül megőrzi.
Mindig figyeljük a termékeken található hőátbocsátási tényezőt, mely minél kisebb annál jobb hőszigetelő anyaggal van dolgunk.
7.Megtartja alakját és méretét
Az ásványgyapot termékek igen nagy hőmérsékleti szélsőségeknek vannak kitéve, mivel külső felületük nyáron a magastetőkön akár 60-70 fokra felmelegedhet, télen –20 fokra is lehűlhet. Az ásványgyapot ezt a meglehetősen nagy hőmérséklet különbséget alakváltozás és feszültség nélkül el tudja viselni, mivel nincsen hőtágulása, mert az az anyagon belül a szálak egymás közötti mozgásában valósul meg.
A kőzetgyapot nem zsugorodik, nem roskad, az üveggyapotoknál számolhatunk idővel némi roskadással, ez az üveggyapot minőségétől is függ.
Könnyű velük dolgozni. Az üveggyapot mellett szól, hogy rugalmas töltőanyag, könnyen formázható, vágható és súlyra könnyű. A kőzetgyapot merevebb anyag és nehezebb is, viszont a merevsége miatt könnyebb vágni, formázni.
8.Jó hangelnyelő képessége van
Ha a zajcsillapítás fontos szempont, akkor az ásványgyapot termékek közül elsősorban a kőzetgyapot termékeket válasszuk. A kőzetgyapot a külső zajokat is csillapítja illetve az épületen belüli zajok ellen is védelmet nyújt.
A beszűrődő, nem kívánt zajok káros hatással lehetnek ránk, zavarják mind a hatékony munkavégzést, mind a pihenést. A folyamatos zajterhelés rontja az alvás minőségét és idejét, ezen keresztül megváltoztatja a szervezet napi ritmusát, mely végül az idegrendszer túlterheléséhez vezethet: fokozódik a fáradékonyság, megnő a reakcióidő, romlik a koncentrációképesség ingerlékenyebbek leszünk. Sok lakásban gondot okoz egy zajos szomszéd, a munkahelyen a szomszédos irodában lévő kollégák hangos beszélgetése zavarhatja a munkát. A kőzetgyapot a sűrű szélszerkezete miatt rendkívül hatékony hangszigetelő termék. Az üveggyapotok hangszigetelő képessége rosszabb mint a kőzetgyapoté, a lazább szerkezete miatt.
A hangszigetelés egy specifikus probléma a szigeteléseken belül. Ha kifejezetten hangszigetelési problémánk van, arra külön hangszigetelésre kifejlesztett terméket válasszunk (pl. fagyapotok).
9.Taszítja a vizet
A kőzetgyapot hőszigetelő anyagok többsége teljes keresztmetszetében víztaszító. A víztaszító tulajdonságokkal nem rendelkező ásványgyapot nagy mennyiségű nedvességet képes rövid idő alatt felvenni, viszont a felvett nedvességet csak lassan és nehezen adja le. A hőszigetelő anyagok szigetelő képessége nedves állapotban lényegesen rosszabb, mint szárazon, ezért igen fontos, hogy ne nedvesedjenek át. A hidrofobizálás az ásványgyapot páraáteresztő tulajdonságát nem befolyásolja.
Az ásványgyapot termékeket impregnáló anyaggal kezelik, így az esetleges vízcseppek a felületről legördülnek. Azt azért vegyük figyelembe hogy az ásványgyapot termékeket tartós vízhatásnak ne tegyük ki, mivel rontja a hőszigetelő képességüket. A hőszigetelő anyagok nem alkalmasak vízszigetelésre.
Mennyire hatásos az ásványgyapot hőszigetelés?
Az ásványgyapotok a legelterjedtebb szigetelésfajta a világon. Nem véletlenül.
Az ásványgyapotokat a napsugárzás, szél, vegyszerek stb. nem károsítják. Az ásványgyapot hőszigetelés évtizedek után is megőrzi eredeti mechanikai és hőtechnikai tulajdonságait, így élettartama az épület élettartamával megegyező. Ha megfelelő ásványgyapot hőszigetelő anyagot választunk a szerkezet és az igények figyelembe vételével, megfelelő kivitelezéssel, biztosak lehetünk abban hogy minimum 40-50 évre szóló megoldást választottunk.
Hol ajánlott az ásványgyapot hőszigetelés alkalmazása?
A kis testsűrűségű ásványgyapotokat inkább magastetők, válaszfalak, födémek, és álmennyezetek hőszigetelésére, míg ezzel szemben a nagyobb sűrűségű termékeket padlók, lapostetők, homlokzatok hőszigetelésére alkalmazzák. Az üveggyapotokat inkább padlásfödémek és tetőterek, míg a kőzetgyapotot középületeknél, lapostetők és homlokzatok szigetelésére alkalmazzák.