Hőszigetelő anyagok összehasonlítása: az elmúlt években rendkívül sok féle szigetelőanyag került a piacra. Most azt fogjuk megnézni, melyik hőszigetelőről mit érdemes tudni, hogyan válasszunk tetőszigetelés, födémszigetelés, homlokzati, lábazati vagy aljzati szigetelés esetén.
Hőszigetelő anyagok összehasonlítása: miért fontos, hogy képben legyünk?
A hőszigetelő anyagokkal kapcsolatban jó, ha akkor is képben vagyunk, még akkor is, ha nem mi vagyunk a kivitelezők. Rosszul megválasztott szigetelőanyaggal sajnos rá is faraghatunk (például ha vályogház homlokzatát eps lapokkal szigeteljük). Jelen cikkünkben igyekszünk a Magyarországon elérhető, legjellemzőbb szigetelő anyagokról írni, bőségesebb listáért katt ide.
Milyen szempontok alapján hasonlíthatjuk össze a hőszigetelő anyagokat?
Lássuk az összehasonlítás alapjait. Elsőre talán azt gondolnánk, a legfontosabb, hogy jól szigeteljen az anyag, természetesen ez igaz, de vegyük figyelembe a többi tényezőt is.
A hővezetési tényező
Egy szigetelőanyag talán legfontosabb tulajdonsága a hővezetési tényező. Minél alacsonyabb a hővezetési tényező vagy hőátbocsátási tényezője egy anyagnak, annál jobb a hőszigetelő képessége.
Legyen kiváló páraáteresztő képességű
Ne keverjük össze a hőszigetelő anyagot a vízszigetelő anyaggal! A hőszigetelő anyagok hőt szigetelnek, a víz szigetelő anyagok vízszigetelésre alkalmasak. Ha beázás van, akkor azt mindenképpen meg kell nézetni, meg kell javíttatni. Egyetlen szerkezetnek sem tesz jót a beázás. Nagyon fontos, hogy a szigetelő anyagok engedjék át a párát, de ne szívják be azt.. Ha víz kerül az anyagba, jelentősen romlani fog a hőszigetelő képessége. Például a homlokzati szigetelésnél fontos szempont lesz a páraáteresztő képesség. A vályogházak falazata magába szívja a nedvességet és amennyiben a külső felületen rossz páraáteresztő képességű szigetelőanyag van (pl. polisztirol), akkor a falból nem képes eltávozni a nedvesség. A fal nedves marad, penészedni kezd, belül elkezdődik a nedvesedés és akár statikai problémákat is okozhat.
Ne legyen alkalmas gombák élőhelyeként
Ha a gomba jól érzi magát egy szigetelőanyagban, akkor nagyon gyorsan leromlik az anyag minősége, szigetelőképessége, ezért fontos, hogy ne legyen vonzó a szigetelőanyag ezeknek a gombáknak. Rágcsálók tekintetében sajnos nem tudjuk megakadályozni a bejutásukat és olyan nincs, hogy a rágcsálók nem szeretik. Mindent megrágnak és mindenhová bejutnak ahol élelem van. A meleg és száraz, védett helyet kedvelik. Eltávolításukról nekünk kell gondoskodnunk, mert nagy kárt okozhatnak a szigetelőanyagban is.
Terhelhetőség, járhatóság
Ez nem minden szigetelőanyagra igaz, de a lépésálló szigetelésnél nagyon fontos. Ha a padlás szerviz útjára vagy a padló alá helyezett lépésálló hőszigetelőre gondolunk, fontos, hogy terhelhető/ legyen az anyag. A szigetelések általában nem járhatóak és pontszerűen egyik sem terhelhető (még a lépésálló sem). Tehát ha szükséges érdemes szervízjáratról vagy tároló felületről gondoskodni.
Éghetőség, tűzvédelem
Ez is egy fontos szempont, hiszen az épület tűzvédelme szempontjából komoly szerep jut a szigetelőanyagnak, ami a tetőt és a homlokzatot figyelembe véve szinte az egész épületet körülöleli. Ez különösen fontos könnyűszerkezetes házak esetében.
Milyen a szigetelőanyag kémiai, fizikai stabilitása
Lényeges szempont az is, hogy a szigetelőanyag ne táguljon, menjen össze azon hőmérsékleti viszonyok során, amelyen alkalmazzuk.
Kezelhetőség
A kezelhetőség szempontja természetesen minden építőanyagnál fontos kérdés. A szigetelőanyagoknál vannak olyan anyagok, amelyeket egyszerűen el lehet helyezni pl. a padlás vagy az oldalfal szigetelésnél (kőzetgyapot paplan), viszont ha problémásabb, nehezebben megközelíthető zugokat kell szigetelnünk, sokkal praktikusabbak a fújható formában forgalmazott szigetelők.
Ár
És még egy fontos szempont, a szigetelőanyag ára. Aki építkezik, annak minden ár, tétel számítani fog, ez alól a szigetelőanyag ára sem lehet kivétel. Viszont ennél a tételnél talán megnyugtató lehet, hogy a jó szigeteléssel később sokat tudunk spórolni a fűtésen, hűtésen egyaránt.
Melyek a legjellemzőbb hőszigetelő anyagok? Melyiknek mik a tulajdonságai?
Két irányból közelíthetünk a hőszigetelő anyagok összehasonlításához. Az egyik irány, hogy miből készülnek, milyen a szerkezetük, a másik pedig hogy mire lehet használni őket. Most nézzük először a szigetelőanyagok csoportosítását szerkezeti szempontból. Ma Magyarországon a hőszigetelő anyagokat szálas, pórusos és ömlesztett anyagok szerint csoportosíthatjuk. Szálas anyag például a kőzetgyapot vagy az üveggyapot, pórusos esetben olyan üreges szerkezetről beszélünk, amelyben különböző elhelyezkedésű és méretű pórusok találhatóak és a levegő ezekben a pórusokban szigetelő anyagként működik (pl. eps/xps, műanyag habok, parafa). Az ömlesztett anyagok esetében az anyag szerkezetében a szemcsék között pórusok alakulnak ki, illetve a szemcsék porozitása miatt lesz jó hőszigetelő képessége (pl. perlitbeton).
Mielőtt választanánk, vizsgáljuk meg a fentebb felsorolt paraméterek alapján a szigetelőanyagokat. Figyelembe kell vennünk, hogy mit szeretnénk hőszigetelni, milyen felületről van szó, homlokzatról, tetőről vagy aljzatról? Az épület állapotától, az építési folyamat prioritási listájától és az anyagi helyzetünktől is függ, hogy végül melyik szigetelő anyagra, módszerre esik a választásunk.
Szálas szigetelőanyagok
Ma Magyarországon a tetőszigetelés, födémszigetelés esetében a legjellemzőbb a szálas szigetelőanyagok alkalmazása. Az ok: nagyon jól szigetelnek, természetes anyagból készülnek, tűzvédelmi szempontból is hatékonyak, ár-érték szempontból is kiválóak.
Kőzetgyapot
Ez az egyik legnépszerűbb szigetelő, bazaltkőből, vagyis természetes alapanyagbólkészül. A gyártási folyamat a következőképpen történik: a megőrölt bazaltkő bekerül egy kohóba, ahol 1300-1400 Celsius-fokon megolvasztják, majd a folyékony bazaltkőből egy centrifuga henger segítségével vékony szálakat képeznek. Ezután kötőanyaggal és impregnáló olajjal kezelik, végül a szálakból paplant képeznek, amit aztán méretre vágnak és csomagolnak.
Mik a legfontosabb előnyei a kőzetgyapotnak? Újrahasznosítható, kiváló hő- és hangszigetelő adottságokkal rendelkezik. A kőzetgyapot tűzvédelmi szempontból is kiváló adottságokkal rendelkezik: A1-es éghetőségi besorolásúak (ez a legkiválóbb besorolás), nem éghető, tűz hatására füstöt, mérgező gázokat nem fejleszt, s égve sem csepeg.
Nem érzékeny a hőingadozásra, alaktartó, kiváló páraáteresztő adottságának köszönhetően hagyja „lélegezni” az épületet (ezért alkalmas például a vályogházak homlokzati szigetelésére is), gombák, rovarok, rágcsálók nem károsítják és kellően hosszú az élettartama.
Mennyibe kerül? A kőzetgyapot ára függ a kívánt vastagságtól, az anyag hőátbocsátási tényezőjétől, illetve az sem mindegy, hogy hol szeretnénk felhasználni: lapostetőn, padláson, homlokzaton, válaszfalban. Hővezetési tényező: λD = 0,039 W/mK° – Testsűrűség: 28 kg/m3
Üveggyapot
A kőzetgyapot mellett a másik legnépszerűbb ásványgyapot, az üveggyapot. Legfontosabb alapanyaga az üvegtörmelék, vagyis a síküveggyárak melléktermékei. Az üvegtörmelék mellett kvarchomokot is használnak az elkészítéséhez, amely bolygónk egyik leggyorsabban megújuló nyersanyaga.
A szálszerkezet miatt a termék nagyon rugalmas, így a könnyű feldolgozhatóság és kiváló térkitöltés mellett kiváló hangszigetelőnek is számít az üveggyapot. A szálvékonyság nagyban befolyásolja a termék hővezetési tényezőjét, azaz minél vékonyabb szálak, annál jobb lesz a hőszigetelő-képesség!
Az üveggyapot esetében viszont vigyázni kell arra, hogy ne érje víz, nedvesség. Mivel ezek hatására romlanak a szigetelési tulajdonságai. Az üveggyapotok a kőzetgyapotokhoz hasonlóan A1, vagyis a legjobb tűzvédelmi minősítéssel rendelkeznek.
Az üveggyapot népszerűségének egyik oka a kiváló hő- és hangszigetelő adottság, emellett könnyű vele dolgozni, egyszerűen kezelhető, alakítható, formálható. Az üveggyapot alkalmazásával a beépítési idő jelentősen csökkenthető. Jó ár-érték arányú szigetelőanyag. Tetőszigetelésnél, födémszigetelésnél a legcélszerűbb üveggyapot vagy kőzetgyapot alkalmazása fújható szigetelés formájában. A fújható szigeteléssel még egyszerűbb, gyorsabb a kivitelezés, ráadásul semmi hulladék nem keletkezik, a résmentes szigetelés garantált.
Üreges szigetelő anyagok
Az egyik legismertebb szigetelőanyag ma a “hungarocell” vagy “polisztirol”, “eps/xps” néven futó, üreges szerkezetű hőszigetelő. Árának, kezelhetőségének köszönhetően ez az egyik legelterjedtebb homlokzati szigetelőanyag. A polisztirolok az üreges szerkezetű habok közé tartozik, több féle eljárással, alapvetően pórusképző gázok felhasználásával állítják elő. Ezek a habok a cellák közé beszorult levegő miatt képesek jó hőszigetelőként működni. A cellaszerkezet lehet zárt vagy nyitott. A zárt szerkezetűeknek gyakorlatilag nincs vízfelvételük. A nyitott pórusszerkezetű haboknak a hőszigetelés mellett jó a hangelnyelésük is. Műanyagok közül szinte mindegyiket lehet habosítani, hőszigetelési gyakorlat szempontjából azonban a polisztirolnak és a poliuretánnak van kiemelt jelentősége.
Polisztirol, eps/xps
A fent említett, homlokzati szigetelésre használt “fehér polisztirol” ma már egyre több ház esetében gondoskodik a tartós rezsicsökkentésről. Ezeket a lapokat ragasztással és dűbelezéssel rögzítik a homlokzatra. A lábazati szigetelésnél megerősített, a nedvességnek és külső hatásoknak jobban ellenálló polisztirol lapokat alkalmaznak. Ha jól kivitelezik a homlokzati szigetelést, hosszú ideig kitart. Előnyei: jól hőszigetel, kicsi a súlya, egyszerűen szállítható, könnyen formázható, egyszerű a beépítése, költséghatékony megoldásnak számít, szinte valamennyi falszerkezetre alkalmazható, terhelhető és lépésálló kivitelben is beszerezhető. Az egyszerű beépítés azonban ne csábítson könnyelmű kivitelezésre, hiszen több ponton is el lehet szúrni a homlokzati szigetelést (nem megfelelő falazat előkészítés, hiányos ragasztás, összetoldott szigetelőelemek stb.)
Az expandált polisztiroltömb hővezetési tényezője 0,030-0,040 W/mK, testsűrűsége 12-40 kg/m3 között van. Ez a hőszigetelő anyag nem áll ellen a különböző savaknak, szerves oldószereknek, ásványolajoknak stb. A polisztirol habok nehezen éghetőek.
Az extrudált polisztirol hővezetési tényezője 0,025-0,027 W/mK, testsűrűsége 25-45 kg/m3 között van. Az anyag finom, teljesen zárt cellákból épül fel, sima felületű és mérettartó. Az extrudált termékek hőszigetelő képessége jobb, szilárdsága nagyobb, vízfelvétele pedig kisebb, mint az expandált terméké. Felhasználása elsősorban hűtőházak teherhordó födéméinek, fordított tetőszerkezetek, illetve nagyobb terhelésnek kitett szerkezetek hőszigetelésekor történhet. Ez a hőszigetelő anyag nem áll ellen a különböző savaknak, szerves oldószereknek, ásványolajoknak stb.
Grafitos polisztirol
A hagyományos, “fehér” polisztirolhoz képest fokozottabb hőszigetelési adottságokkal rendelkezik a grafitos polisztirol, viszont az ára is magasabb.
A felsorolt hőszigetelő anyagok mellett amennyiben ökotudatosan szeretnénk szigetelni, választhatjuk a fagyapot szigetelést, a kenderszigetelést
Hőszigetelő anyagok összehasonlítása: Mikor melyik szigetelőanyagot válasszuk?
A leírtak alapján födémszigetelés esetében a legcélszerűbb kőzetgyapotot vagy üveggyapotot választani, fafödémnél, komplikáltabb betonfödémnél jobban járunk a fújható szigeteléssel. Tetőszigetelésnél a legcélszerűbb a fújható szigetelés. Homlokzati szigetelésnél és a lábazat szigetelésénél hatékony és ár/érték szempontból ideális a polisztirol vagy a grafitos polisztirol, vályogház homlokzatánál pedig a kőzetgyapot.