Miért az üveggyapot?
Az elmúlt néhány évben a különböző épületenergetikai minősítések fontossága és szükségessége jelentősen megnőtt, és előtérbe került a szigetelőanyagok minősége, beépíthetősége, élettartama.
Az egyik legelterjedtebb szigetelőanyag pedig az üveggyapot. Az üveggyapotot legfőképpen azért alkalmazzák széles körben, mert fajtáján belül
- megfizethető,
- a világon a leggyakrabban használt szigeteléstípus,
- kezelése könnyű,
- nagy élettartalommal bír.
Mi a különbség? Ásványgyapot, üveggyapot, kőzetgyapot?
Mindháromra ugyanaz a harmonizált és honosított Európai Szabvány vonatkozik (száma: MSZ-EN 13162), mely konkrétan így fogalmaz: „Ásványgyapot (mineral wool): Gyapot állagú hőszigetelő anyag, amelyet olvasztott kőzetből, salakból vagy üvegből állítanak elő.”
Az „ásványgyapot” szógyűjtőfogalom, mely alá tartozik az üveggyapot, kőzetgyapot és a salakgyapot. A salakgyapot szigeteléssel Magyarországon már nem kell számolni, így máris leszűkítettük a kört kétféle termékcsoportra: amikor ásványgyapotokról beszélünk, akkor tulajdonképpen két fő termékcsoportot értünk ez alatt: az üveggyapotot és a kőzetgyapotot.
A kőzetgyapot termékek alapanyagai között megtalálható a mészkő, a dolomit, a bazalt; a salakgyapot alapanyaga pedig a kohósalak volt.
Az üveggyapot termékek fő alapanyaga az üvegtörmelék, azaz a síküveggyárak melléktermékei. Alapanyagukból eredően továbbá az üveggyapotok kiváló tűzvédelmi tulajdonságokkal is rendelkeznek, A1-es minősítésűek, nem éghetőek.
Az üveggyapot szálak nagyon vékonyak és effektíve hosszúak. A szálszerkezetből adódik a termék nagyfokú rugalmassága.
Új típusú üveggyapotok is megjelentek a piacon mint pl az Ecose technológiával készült barna üveggyapotok, melyek puhábbak és szagtalanok, valamint a fújható üveggyapotok családja, melyek nemzetközi szinten már nagyon régóta használatban vannak, Magyarországon 2012-től vannak forgalomban.
